A rengeteg épülő új ház ellenére a hazai otthonok jelentős része bizony nem mai darab – így tehát jellemzően a tetetjük sem új. Ráadásul ez az a terület, amelyet a leginkább hajlamos minden tulajdonos elhanyagolni. Vagy azért, mert nem feltétlenül lát rá a tetőre, így nem biztos, hogy észreveszi, ha gond van vele, vagy pedig azért, mert bár tudja, hogy baj van, de nincs pénze/ideje a szükséges felújításra. És mostanában az időjárás is egyre inkább megfontolandóvá teszi a tetőn végzett munkák időzítését, hiszen egy több napig tartó javítás vagy egy teljes tetőcsere esetén félő, hogy a födém megázik, ha kapunk egy jelentős esőt a nyakunkba.

Mindezek érthetővé teszik, ha ódzkodunk a tető javításától – de van, hogy már nem lehet tovább húzni a dolgot. De vajon hogyan tudjuk megállapítani, hogy tetőt vagy „csak” cserepet kell-e cserélnünk?

4 jel, hogy cserepet kell cserélni a házon

1. Ha a tető 20 évnél régebbi, akkor van okunk gyanakodni, hogy hamarosan hozzá kell nyúlnunk. Ha pedig 40-50 éves, akkor nem is érdemes sokat vizsgálgatni, inkább a forrásainkat vegyük számba, keressünk szakembert és nézegessük a meteorológiai előrejelzéseket! Két emberöltővel ezelőtt ugyanis még jóformán csak olyan cserepek voltak kaphatók, amelyek a maiakkal ellentétben csak viszonylag korlátozottan voltak fagy- víz- és hőállóak. Még ha éppen nincs is gond velük, előbb-utóbb biztosan lesz. És bár a cserépcsere nem olcsó, de még mindig jobban járunk, ha megelőzzük a bajt, mint ha később a keletkezett károk elhárítása is növeli még a számlát.  

2. Mohásodás a cserepeken. Ez ugyan önmagában még nem teljesen biztos, hogy azt jelzi, hogy csere-érett a tető, de ha nem csak az északi oldalon figyelünk meg itt-ott zöld foltokat, hanem több helyen is, akkor bizony baj van.

 

Mit jelent a mohásodás a tetőn? Azt, hogy a víz nem tud szabályosan lefolyni, kisebb-nagyobb foltokban itt-ott megáll, így a régi cserepek magukba szívják a nedvességet. Ez pedig azért baj, mert a beszívott víz télen megfagy, a növekvő feszültségtől az egyes cserepek is szét tudnak töredezni, illetve elmozdulnak egymástól. Ha pedig nem pontosan illeszkednek, akkor a víz könnyen utat talál a padlástérbe – és persze a házba is.

Moha a cserepeken: ha ilyet látunk odafönt, az bizony rossz jel, ideje legalább a cserepeket kicserélni!

3. Beázás-nyomok a padlástérben, korhadó cseréplécek – ha ilyesmit fedezünk fel a tetőszerkezetet belülről vizsgálva, akkor biztosak lehetünk benne, hogy már baj van, és csak hamarosan még nagyobb gondunk lesz, amit nem árt megelőzni.

4. Ha elmozdult cserepeket látunk odafönt, akkor joggal gyaníthatjuk, hogy vagy a macskák rohangáltak fent túl sokat, vagy egy-két nagyobb szélvihar tépázta meg egy kicsit a szerkezetet. Bármi is van a rendellenesség hátterében, javítani kell. Normális esetben ugyanis a cserepek nem mozdulhatnak el macskák rohangálásától vagy fütyülő szelektől. Ha mégis, akkor az biztos jele annak, hogy baj van.

Honnan tudjuk, hogy javítani kell a tetőszerkezetet?

Nos, a cserépcserét ritkán ússzuk meg anélkül, hogy ne kellene hozzányúlni a cseréplécekhez, vagy akár az egész szerkezethez is. A legegyszerűbb módja, hogy megtudjuk, kell-e javítani a tetőszerkezetet az, ha alaposan szemügyre vesszük. Ha azt látjuk, hogy a cserepek elszíneződtek, bemattultak, netán fekete foltok vannak rajtuk, az arra utal, hogy a kerámia zománca már réges-régen nem áll a funkciója magaslatán. Régi tetőknél ez szinte biztosra vehető – és nem csupán azért, mert ezeknél a kisebb-nagyobb vízszivárgásokból eredő anyagkárosodás már előrehaladottabb állapotú. Hanem azért is, mert a régi és az új cserepek mérete ritkán azonos, vagyis ha már maguk a kerámialapok is csere-érettek, akkor az újak felrakásához szinte biztosan módosítani kell a lécek kiosztását is. Ha tudni szeretnéd, milyen cserepek közül lehet manapság választani, itt érdemes érdeklődnöd!

Ha elmozdult cserepeket látunk a tetőn, az minden esetben valamilyen komolyabb bajra utal. Normális esetben az odafönt futkározó macskák vagy a szél nem okozhat ilyen problémát – ezért ritkán elég csak visszaigazgatni a cserepeket

TIPP: mivel a cseréplécek ára és a cseréjük munkadíja viszonylag csekély költség a teljes javítás végszámlájában, nem érdemes ezen spórolni. Új cseréphez új faanyag is dukál, ha nem szeretnénk néhány év múlva megismételni az egész mutatványt a lécek elöregedéséből eredő problémák miatt. Ha meg szeretnénk tudni, hogy a faanyag cseréje nagyjából mennyibe fog kerülni, ezen a linken találunk árakat és szakembereket is, akik segíthetnek a tételek összeállításában.

3 jel, hogy javítani kell a tetőszerkezetet

  1. Ha a tető 30 évnél régebbi, akkor ne is vizsgálgassuk sokat, cseréljük ki legalább a cserépléceket!
  2. Ha nedves, korhadt a tetőszerkezet faanyaga (ezt csak a padlástérből látjuk), akkor mindenképpen javasolt a csere.
  3. Ha a tető kisebb-nagyobb részei lentről nézve is jól láthatóan be vannak rogyva, itt-ott „behasasodott”, akkor a szerkezet is javítandó.   

Mikor elég csak az elmozdult cserepeket eligazgatni?

Ha nagyon-nagyon nincs pénzünk/időnk semmi másra. A pontos válasz ugyanis a fenti kérdésre az, hogy semmilyen esetben sem elég csak az elmozdult cserepeket eligazgatni. Az elmozdulásnak ugyanis oka van, az csupán a fentebb sorolt komolyabb problémák valamelyikének tünete. A tüneti kezelés pedig általában nem elég.

Ha érdekel, hogy nagyjából mennyiből hozható ki egy átlagos tető cseréje, akkor vonatkozó videónkat itt nézheted meg!

Kérd ajánlatunkat itt!

Facebook comments