Akár virágtartót is lehet csinálni belőle meg kerítést, de a betonvas eredeti rendeltetése nem ez. Hogyha azt mondom, hogy a betonszerkezetek megerősítésére szolgál, amikor a friss betont leöntik, már biztos ismerősen fog csengeni. Kinézetéről már biztos felismerné mindenki: ez az a hosszú, fémszínű (vagy rozsdás), bordázott rúd-rács, ami minden építkezésen megtalálható. A betonszerkezet terhelhetőségének növelésében játszik fontos szerepet ez az építőelem. A beton szerkezete miatt a magas erejű nyomást jól viseli, viszont a húzásból fakadó erőt már kevésbé. Felmerülhet a gondolat, hogy használjunk egyszerűen acélt az egész testhez, viszont ez nem túl gazdaságos megoldás, itt jön képbe a betonvas.
Kétféle méretben találhatunk a piacon betonvasat, az általános a 6 és 12 m. Természetesen, ha rövidebbre van szükség, flexszel lehetséges ezeket rövidíteni, ha pedig hosszabbra van igényünk, úgy a hiányzó részt ki lehet pótolni. Ebben az esetben erre úgy van lehetőség, hogy két szálat egymás mellé teszünk úgy, hogy figyelünk az átmérőre, hogy az átfedés minimum a 40-szerese legyen az átmérőnek, és fontos, hogy a két rúd minimum 32 cm-en fusson egymás mellett. Ezeknek az acélrudaknak hosszukból kifolyólag a szállításuk bonyolult. Hegesztéstől meggyengülhet a szálak szerkezete, ez a teherbírás miatt fontos, hogy ne forduljon elő, így ne dőljünk be annak, ha egy munkás azt tanácsolja, hogy összehegeszti.
De ha nem hegesztjük? Gyárin kívül nem ajánlatos hegeszteni a betonvasat, ám jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor hogyan lehet hosszabbítani őket. Egyszerűen dróttal egymáshoz kell őket kötni, hogy ne mozduljanak el egymástól, majd betont öntünk rá és kész.
A kötözést két opcióval szokták megoldani:
Az árak több tényezősök az acélszálak tekintetében, szerepet játszik például az árak meghatározásában az, hogy milyen átmérőjű, súlyú, felületű az acélszál.
Képes elbírni mondjuk egy autót? Már egy 6 mm-es is képes rá. Már néhány 12 mm-es szál is képes nagyjából 35 tonna húzóerőt elviselni, ha jól van beépítve. Felmerülhet a kérdés, hogy ha kevesebb, de vastagabb szálat használunk, az is jó-e, ám azt szokták tanácsolni, hogy inkább több és vékonyabb szálat alkalmazzunk a szebb végeredményért.
A legfontosabb tényező az átmérő. Egy nagyobb acélszálban értelemszerűen több anyag is van, ennél fogva a terhelhetősége is nagyobb, viszont minél több benne az anyag, annál több az ára is.
Átmérőt tekintve az alábbiakkal találkozhatunk egy családi háznál:
6 mm: kevés anyag van benne, olcsó, de nem túl stabil
8 mm: kengyelekhez és lemezlapokba szokták használni
10 mm: itt már picit erősebb szálról beszélünk, például zsalukba használják
12 mm: koszorúkba, sávalapokba szokták alkalmazni, még viszonylag rugalmas
14 mm: alapokba, koszorúkba, ez is hajlítható még
16 mm: betongerendákba alkalmazható, nehéz kézi hajlítóval formálni
20 mm: nagy fesztávolságoknál használhatják családi házaknál betongerendákba, de nem jellemző
A szálak helyett találkozhatunk hegesztett acélhálókkal, azaz betonacél szálakkal, amiket már összehegesztettek. Ezekkel könnyebb a vasalás, és ez gyorsítja a munkafolyamatot. Többnyire 5m x 2,15m-esek ezek a hálók.
Itt is érvényes, akárcsak a szálaknál, hogy minél erősebb és több benne az anyag, annál drágább az acélháló.
